Ezt a bejegyzést tegnap kezdtem el, de aztán elment a net, aztán beszélgettem Snejana-val, aztán meg nem tudom, mi történt, de félbe hagytam. Így úgy kell olvasni, mintha tegnap írtam volna.... A végén (majd jelzem) pedig hozzáírtam a mai információ és benyomás mennyiségeket. :)

"Mielőtt sírva fakadnék az egész idióta Bologna-rendszeren (újra), inkább mesélek egy kicsit a mai napomról. Voltam ugye jogi pszichológián, ami egész jó volt, leszámítva, hogy a pasas annyira gyorsan és lazán beszélt végig, hogy alig értettem belőle valamit. prezentációt nem csinált (ezt megértettem. azt mondta, hülyeség.) De vicces bácsinak tűnik, mert mindenki nevetett az egész órán, végig. Szóval valószínűleg, ha érteném, amit mond, tényleg viccesnek tűnne, de így egyelőre kétségbe vagyok esve, hogy hogy a francba fogom ezt a kurzust megcsinálni. Ugyanis a teljesítés egyik 60%-át az adja, hogy órára jogi eseteket hoz be, amikről beszélgetnünk KELL. Arra ad pontot, mennyit kérdezel és milyen jókat... Ojeee. 30% arra jár, hogy milyen vizsgát írsz, 10% pedig arra, általában mennyire vagy aktív (de ezt nem tudom hogyan különbözteti meg az eset-ismertetésektől). Aztán persze óra végén odamentem hozzá, hogy igazából én magyar vagyok és annyira nem nagyon értem mindig amit mond, majd kedvesen mosolygott és nagyjából ugyanolyan sebességgel elmondta újra a követelményeket (amiket akkor is csak nagy nehézségek árán voltam képes felfogni). Szóval kalandos lesz ez az óra.

Aztán gondoltam, eszem ma végre valami normális, főtt kaját, mondjuk az egyetemi menzán. Háhá. Az milyen dolog, hogy kiírják, hogy ilyen menü, olyan menü, de szendvicsen és croissant-on kívül nincs más a büfében?! Úgyhogy hazajöttem és megcsináltam az utolsó csomag zacskós-tésztát is.

Ezután eredetileg el akartam menni a Sagrada Familia-hoz, de közben írt a kínai lány, úgyhogy lehet, hogy majd inkább vele nézem meg. Nem akarok újabb önálló kis túrát. Úgyhogy végül elmentem bevásárolni, vagy legalábbis egy olyan nyugis vásárlást végezni, amikor kenyéren és vizen kívül mást is veszek.

Elmentem tehát a Mercadona-ba (bárki jönne Barcelonába, ez a bolt a legjobb. Viszonylag korrekt áraik vannak, főleg a saját termékeik néha még olcsóbbak is, mint otthon, mégsem ihatatlanok vagy ehetetlenek...). Egy-egy ilyen körút egyébként nagyon le tud fárasztani agyilag. Minden euróban, minden termék ismeretlen. Az első kihívást a TEJ okozta. Először megláttam egy valamit, ami tej-szerűnek tűnt. 2,40€. Baaaa. Hát akkor ezt talán nem. Aztán mellette egy ugyanolyan valami, csak nem világos zöld, hanem világos kék dobozban már csak 0,89€. Egy darabig nézegettem, aztán úgy döntöttem, ez biztos jó lesz. Bár nincs ráírva sehova, hogy "leche", de biztos tej lesz, mert azon a részlegen van. Elindulnék, amikor mögöttem meglátok egy kétszer akkora polcot csak ilyen tej-szerű dolgokkal. Mindnek ugyanaz a gyártója, csak valami zöld dobozos, valami kék, valami piros és persze  van sötét, világosabb és teljesen halvány színű, meg van szürke alapon zöld meg fehér alapon zöld... stb. Valamin állatok sziluettjei vannak, valamin emberek. És rengeteg ár. 0,46€-tól 3€-ig bármilyen... Aztán okoskislány voltam és rájöttem, melyik a szója (amire rá van írva... Soya) :) Tehát 20%-kal lecsökkent a választási lehetőség... Következő lépésben pedig mivel elakadtam, a birka-effektus mellett döntöttem. Abból vettem, amiből a legkevesebb volt! Így hazahoztam egy állatos sziluettekkel ellátott, világos zöld dobozos valamit, amiről azt gondolom, hogy tej. De kitudja?! Az mondjuk megnyugtat, hogy Snejana-éknak is ilyen van itthon. Most néztem meg!!! :)

Aztán elég furi volt pl a mosószer vásárlás, meg öblítő, mert ugyanazok a termékek megvannak itt is, mint otthon, csak teljesen más néven futnak. Pl itt a Coccolino = Mimosino ... De amíg erre rájöttem... Hajjaj :) Ellenben vettem 4 liter öblítőt 4 euróért. Szerintem megérte. Még ha nagyon sok, akkor is. :)"

És innentől kezdődik a mai napom:

Ismét voltam szexuálpszichológián, ahol elvileg csoportokat kell alkotnunk, hogy így dolgozzunk együtt, de én nem nagyon tudok hova kapcsolódni.... szóval még azt sem tudom, hogy fogom ezt a tárgyat teljesíteni. Talán majd megkérem a nénit, hogy találjon ki nekem valami speckó kis dolgot. Passz. De ma legalább már tudtam kicsit beszélgetni spanyol emberekkel is és egészen értettem az óra menetét. Még jegyzetet is tudtam csinálni! WOW.

Aztán találkoztam a kínai lánnyal (Yuxiao-val) és sétálgattunk, meg beszélgettünk. És rá kell, hogy jöjjek, hogy angolból már képes vagyok teljesen folyékonyan beszélni. Jó, hivatalos ügyeket nyilván nem olyan perfekt módon fogalmazok meg, de gyakorlatilag mindent képes vagyok elmondani anélkül, hogy körül kellene írnom bármilyen szót. Ellenben a spanyol... well. Vannak pillanatok, mikor magamon is meglepődök, milyen folyamatosan, milyen sokat képes vagyok beszélni. De azért vannak még itt-ott problémái. Például soha nem voltam képes megtanulni a Subjuntivo nevezetű nyelvtani szabályrendszert (kötőmód), mert ilyen nálunk nincs. Magyarban nincs subjuntivo. Szóval vannak még problémáim, de már fejlődök, érzem magamon. :)
A kínai ismertség egyébként azért jó, mert így legalább kicsit megpróbálom megérteni őket. Például én tényleg azt hittem, hogy Kínában a "csak egy gyereked lehet"-szabály csak ilyen urbán-legenda. Na nem. Tényleg minden családban csak egy gyerek lehet. Aztán megértettem, hogy azért vannak mindenhol kínai/távolkeleti turisták, mert ők nem mennek le pl a tengerpartra. Náluk a fehér bőr a szép és ezért nem is szeretnek a tengerparton napozni, pihenni, pancsikolni. Ezért nincsenek a parton soha!! Vagy ha mégis, teljesen felöltözve és csak csinálnak pár fotót. Volt még sok ilyen számomra "érdekesség", de most ezek voltak a legfontosabbak.

Amit meg a spanyolokkal kapcsolatban megfigyeltem: iszonyú erős dohányosok. Szerintem aki nem dohányzik itt, az nem spanyol, hanem külföldi/turista. És szinte mindenki magának csavarja a cigarettát. És olyan láncdohányosok, hogy amíg utaznak a metrón, már csavarják a következőt és mikor kilépnek az aluljáróból, már rá is gyújtottak. Emellett rengeteg... de tényleg iszonyú mennyiségű dohányzásról leszoktató plakátot látni.

Ja és még egy dolgot akartam leírni. Egy hasznos oldala mindenképp van a kint tartózkodásomnak (persze több is!), mégpedig az, hogy sikerült lefogynom. :) Nem tudom, mennyit adtam le, de már kezdek úgy kinézni, amire vágytam már jó ideje. :) Szóval remek.

Azt hiszem most hirtelen ennyit akartam. Ma megkaptam az ELTE-től az üzenetet, hogy a papírjaim rendben vannak, utalják az ösztöndíjat. :) Viszont a spanyol oldalról még nem érkezett válasz, tanulhatom-e a Master-kurzusokat. De! Végre otthon meghirdették azt a 3 tárgyat, amit ha szerencsém van, elfogadtathatok... Úgyhogy mostmár csak annyi hiányzik, hogy itt is felvehessem és az élet kerek lesz és lesz még egy hetem, hogy szétnézzek a környéken, a városban.... és ne kelljen órára járnom. és akkor nem kell megcsinálnom a jogi pszichológiát meg a a szexuálpszichológiát sem... Szóval légyszi, légyszi... egy kis szerencse most jól jönne. :)