Na jól el vagyok tűnve. :) Azt se tudom, miről írtam utoljára. Igazából mindegy is. Zajlik velem az élet (az elmúlt két napban éppen nem annyira). Voltam Salamancán, ahol iszonyú hideg volt, viszont gyönyörű kis hely. De ennek a kisvárosnak a megismerése is csak megerősített abban, hogy Barcelona a nekem való hely. :) Még mindig ez a "best" minden tekintetben. Voltunk még Ávilában és Segoviában is. Ávila Spanyolország leghidegebb pontja, viszont a második város, ahol a legmagasabb a napos órák száma (hűűű, ez szép magyaros lett :) ). Segovia sokkal szebb (meg lehet közrejátszott az is, hogy melegebb volt, meg már félig elindultunk hazafelé...vagyis vissza Barcelonába.)
Salamanca azért érdekes, mert rengeteg történelmi dolgot, különlegességet lehetett megtudni. Lehet, csak az idegenvezetőnk volt nagyon jó, de kb mindent megértettem abból, amit mondott. :) És nagyon izgalmas volt. Mesélt a békákról, amik lényegében a város szimbólumai. Gyakorlatilag bárhova mész, úgy érzed magad, mintha a miskolci kocsonyafesztiválon lennél. Békák, békák és békák. Az egyetem épületén van egy rakat kőből faragott forma és az egyik koponya fején csücsül egy kb 2 cm nagyságú béka. Aki ezt megtalálja, az visszatér Salamancába. Így tartja a mondás. :) Én csak segítséggel találtam meg. Ez nem tudom, mit jelent. :D
Aztán van ott olyan, hogy kagylós ház, amire kívülről iszonyú sok kagyló-szobor van nyomkodva. Meg van a NAGY katedrális, ami lényegében nem is egy, hanem kettő. Egy román és egy gótikus összeépítve, aminek az egyik bejáratánál a kőfaragásba bele van vésve egy nyúl, amit mindenki megfogdos, meg egy asztronauta!!!! Igen. egy asztronauta. Ennek a története sajnos nem volt világos. Majd, ha egyszer rászánom magam, utánaolvasok. De valami olyasmi volt (bár nem merek rá megesküdni), hogy a VH idején lebombázták egy részét az épületnek és a restauráláskor ezt egyfajta "vicc"-nek szánták. :)
Aztán mi is volt még... jaaa! Igen. Minden városkának van ugye egy központi tere Plaza Mayor-ja... így ennek is. És ez a tér nem téglalap vagy négyzet alakú, hanem trapéz!!! :) így a napocska mindig szépen odasüt, ahova kell neki. :) Ezt már egyszer próbáltam elmagyarázni Tominak, de nem sikerült. Így elég lesz, ha beéritek ennyivel: a nap mindig jó helyre süt. :)
Aztán Salamanca után elkezdődtek a dolgos hétköznapok, suli, meg megfázás. Isteni volt. :) Aztán elmentünk Figueres-be (a szó kiejtése anya kedvéért: "figeresz") a Dalí múzeumbe az egyik csoporttársammal, Raquellel. Ő perui, azon belül Limából származik és 28 éves. Kedves lány nagyon. És pont a kirándulásunk napján reggel tudta meg, hogy a brazil pasija egy aljas gazember. Na jó. Ez nem idetartozik. Szóval voltunk Figueresben. Elég jó hely ez is, csak pici. :) A Dalí múzeum meg... wow. Eddig is bírtam Dalít, de mostmár még jobban. Először nem értettem, hogy hogy fogunk majd egy múzeumban 1 óránál többet eltölteni. Aztán odértünk és bementünk a múzeumbe nem sokkal 10 után és 1 óra után végeztünk. Zseniális. Aki egyszer ezen a környéken jár, mindenképp érdemes megnézni. Bár elég bizarr és a pasasnak komoly fixációi voltak, meg valami baja volt a gyerekekkel is... mégis, amiket alkotott, mind a látás megtévesztésére épülnek. Nagyon jó dolgok. A fénykép sem tudja igazán visszaadni. Ott kell lenni és kész.
A múzeum után elmentünk a kastélyba, aminek nem jut eszembe a neve... talán San Fernando... vagy nem tudom. Az is szép hely volt, csak nekem túl történelmi. lerombolt vár (kastély... várrom) és mész mész... és volt "Autoguía"-nk, mégsem tudtuk, mikor hol járunk :D Mindenről megtudtunk valamit... de annyira nem volt nagy szám. A kilátás meg az idő viszont fantasztikus volt. Nagy szerencsénk volt. A sétánk után beültünk ebédelni egy helyi kis étterembe és ha jól éreztem, valami fokhagymás szószt adtak az egyik húshoz. Teljesen lehidaltam, mert eddig itt fokhagymás kajával egyáltalán nem találkoztam! Viszont meg kellett ismét állapítanom, hogy a spanyol kajákban semmi különleges nincs. Annyira egyszerűen készítik el. Ez volt Salamancán is, mikor elmentünk, hogy megkóstoljuk a culchillón-t vagy valami ilyesmi nevű dolgot... lényegében egy szelet lesütött hús volt, némi sóval meg borssal. Ennyi. És az ebéd után kérdezte az egyik katalán srác, hogy "na hogy ízlett?"... én meg mondtam neki, hogy jó-jó...de ebben mi a különleges? Nem lehet összehasonlítani a magyar pörkölttel vagy sajtos hússal... vagy nem tudom. Bármivel, amit otthon készítünk. Lehet, kicsit meg is sértődött... majd hozzátette, hogy itt a hús minősége a lényeg. Mert ez nem akármilyen hús. Aztán ráhagytam. :)
Na igen... szóval ez volt hétfőn vagy kedden. Nem emlékszem. A lényeg, hogy másnapra még betegebb lettem. Kúráltam magam, de nem akart múlni... :( Egyébként már jól vagyok, de az az egy hét kicsit húzós volt.
Aztán most vasárnap voltam adventista istentiszteleten. Nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen történik majd velem. Jó, nyilván nem az istentiszteletre mentem, hanem Raquel miatt, mert Gospel-kórusban énekel és felléptek. Szóval megnéztem. Egész jó volt, de nem lehet utolérni a Herman-vokált vagy az Egressy-kórust... :) Maga az istentisztelet meg... esettanulmánynak tökéletes. Érdekes volt, mert kb úgy éreztem magam, mint az amerikai filmekben. Rengetegen voltak és teljesen vegyes népek. Voltak feketék, távol-keletiek, arabok, spanyolok... meg ezerféle ember. Voltak nagyon elvakultan hívők, akik egész idő alatt csukott szemmel, felemelt kézzel énekeltek minden dalt. (ilyen Oh, happy day...-stílus volt mind) Meg voltak szolídak.
De a templomuk lepett meg leginkább. Egy borzasztó modern, légkondicionált helység, ergonomikusan kialakított padokkal, külön helyek voltak kijelölve, ha valaki kisbabával érkezik. Mindenki magára ragaszthatta belépéskor a nevét... na és a prédikáció. POWER POINT-ról ment!!! Nem hittem el. Mikor beléptünk, mindenki kapott egy lapot, amin ilyen "gap-filling"-feladat volt. És a prédikáció alatt a helyes válaszokkal ki lehetett tölteni. :D (a hiányzó részek a prédikációban voltak elrejtve). Maga a pap angolul beszélt, de aki spanyolul akarta hallgatni, szabadon vehetett a hátsó sorokból egy kis masinát... tolmácsgépet. Szinkron tolmács fordítja a prédikációt folyamatosan. A téma pedig a különböző testek voltak. Hogy van az evilági test, meg a spirituális test meg a halhatatlan test... és erről szólt az egész, bibliai idézetekkel teletűzdelve.
Mondom, nagyon tanulságos volt.
Utána meg Raquellel meg egy másik csoporttársunkkal, Tássiával (brazil lány) a Sagrada Familia mellett egy "kis" büfében ebédeltünk. Ilyen Trófea-étterem jellegű. Befizetsz 11 eurót és annyit eszel, amennyit akarsz. Úgyhogy végre ettem értelmes levest (bár azért én finomabbat tudok csinálni...:P), meg töltött padlizsánt, meg ezerféle salátát, gyümölcsöt. :) Szóval az is tök jó volt. Főleg, mert velük kénytelen vagyok spanyolul beszélgetni, így talán ebben is fejlődök :)
Aztán ezen a héten mi is volt? Ja! igen. Voltunk futni Rékával 2x is. És nagyon jó volt. A tengerparton futni, süt a nap, fúj a szél és végig a tenger....hm.... Ez azért nem akármilyen szituáció. Meg a tengerparton vannak kitéve kondigépek, amiket bárki szabadon használhat. És ebből is van egy csomó... és nagyon ötletes. És! Nincsenek megrongálva. :) Szóval elkezdtem sport-woman lenni. és erről jut eszembe: vettünk futócipőt és életemben először önkiszolgáló kasszánál kártyával fizettem! persze Réka segített, de olyan jó volt. Büszkék voltunk magunkra nagyon. :) Meg aznap beszereztem sok-sok meleg ruhát (na jó. igazából egy pulcsit meg egy újabb garbós nyakú rövidujjút...)... és azóta már kaptam kölcsönbe egy hálózsákot, amivel takarózhatok, így nem fagyok meg reggelente. Szóval kezd helyreállni a fizikai egyensúly.
A suliban meg mostanában... hm. prezentáltunk egyszer, ahol kb felolvastam 2 db diát és megdicsérték, milyen szépen olvasok. Bár ilyen szépen beszélnék :) Meg azóta kaptunk új feladatokat, és most kell írni egy kritikai összefoglalót egy spanyol cikkről, összvetve az órai anyaggal... meg egy másikat egy 28 oldalas angol cikkről, szintén valami hasonló feladatként. De annál megengedte a tanárunk, hogy angolul írjam meg, ha úgy könnyebb. :) Majd meglátom... Ofkorz könnyebb, de spanyolt tanulni jöttem ki vagy miaszösz.
Egyik órán meg munka-hely jellemzést csináltuk és megnéztük, kinek, mi volt a legrosszabb munkája... és én nyertem :D Az adósságbehajtástól nem volt rosszabb. Csodás.
Aztán közben az eltével is kezdenek lassan megoldódni a gondok. Kezd körvonalazódni, milyen órára mit kell csinálnom és meddig. A szakdoga címem is megvan, úgyhogy ha minden és mindenki úgy akarja, talán nyárra diplomás kislány leszek. :)
A TDK is halad. Egyre több kitöltött kérdőív érkezik vissza... szóval lassan, de biztosan minden jó lesz.
jaa! Meg még azt akartam elmesélni, hogy tegnap elmentem az itteni Erasmus-os kocsmába/bárba... és rá kellett jönnöm, hogy öreg vagyok. Az átlag életkor 19-20 év. Már ide is öreg vagyok. Ez hihetetlen. Pedig jó lenne Erasmus-osokkal lenni, de mindegyik olyan kisgyerek és mindegyik angolul hajlandó csak beszélni, mert spanyolul nem tud...
Szóval így élek most. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése