Húúúúú de nagyon elmaradtam itt az élmény-beszámolókkal.

Véget ért a Mercé. Remek. De mi történt azóta? Ja igen! Ígértem videókat. :)

A fesztivál nyitónapjáról is akartam feltenni videót, de a szerver nem engedte, nem tudom, miért. :( Pedig a hangulat nagyon átjött volna :) Így egyelőre ezt a mozgó zenekart mutatom meg. :)

És ha feltöltött, megpróbálom beilleszteni a Correfoc-os (Tűzfutásos) videot is.

Amíg meg tölt ez a izé, elmesélem, hogy végre felvehettem a tárgyaimat, miután a sztrájk napján 1 órás hegyen felfelé sétával beértem az egyetemre, majd másfél órát vártam a kedves hölgyre, aki mikor meglátott, közölte, hogy nem tudok elég jól spanyolul, így meg se próbáljak spanyolul felvenni kurzust. Majd kiderült, hogy itt a kurzusok 90%-a nem egy, hanem kétféléves, így nem is tudnám őket elvégezni, de szerencsére van 3 darab, ami mégiscsak jó. Mellesleg ebből kettő olyan tárgy, ami egyébként is fel akartam venni. Szóval jippííí. :)

Feltöltött az első video, most próbálok még egyet.

Szóval ezen a videón látszanak a durranó petárdák és a doboló emberkék és a táncoló emberkék és hogy mindenkinek be volt tekerve valamivel a feje, merthogy a petárdák... :)

Szóóóval ugye szerdán sztrájk volt, de előtte kedden voltam még egy társasjátékozós, beszélgetős kis találkozón, ahonnan hajnali 1kor indultam volna haza éjjeli busszal. Ami már nem járt! :D Mert már sztrájkoltak (igaz, éjféltől van szerda...). Szerencsére azonban volt a buszmegállóban egy megnyerő külsejű fiatalember (az első jóképű pasas Barcelonában! :D), aki leszólított, hogy nem tudom-e, miért nem jön a busz. Aztán okosan kitaláltuk, hogy már elkezdődött a sztrájk. Erre haza akart menni taxival, én meg közöltem, hogy nem fizetek taxiért, inkább gyalog megyek és hogy egyébként indulok is. :) Erre mondta, hogy jön ő is. Beszélgettünk (persze spanyolul), kiderült, hogy paraguayi és fogalma sincs, mi az az "Hungría" (gyengébbek kedvéért Magyarország). Folyamatosan Ukrajnával keverte. (értitek ezt? Ukrajnát vágja, hogy létezik, de Hungríát nem...) Beszélgettünk, amennyire értettem a "Sudamericano"-spanyolját (ezek a dél-amerikaiak borzasztó hangokat használnak beszéd gyanánt...), majd kb fél úton járhattunk, amikor lestoppolt egy taxit, ami majdnem hazáig hozott (azért nem teljesen hazáig, mert azért nem akartam, hogy tudja a fiúka, merre is lakom. Fő a bizalom, de nem a végtelenségig...) És ami a legszebb, a srác kifizette az utat :) kb 3 km volt és figyelem: 5,25€!!!! A pesti taxisok ehhez képest filléreket kérnek. Ráadásul a srác tudott egy rövidebb utat (mert ugye már évek óta itt él), és még így is ilyen drága volt. Mi lett volna, ha naívan beülök egy taxishoz, egyedül. Simán átfurikázhatott volna a városon :D

Szóval így esett első taxizásom Barcelonában. Ingyen.

Aztán sztrájk utáni nap nem csináltam szerintem semmi extrát, legalábbis nem emlékszem. Jaaa! De. Vettem egy íróasztalt az IKEA-ban :) Meg mappát, meg szép, piros lámpát, megszürke bögrét, meg színes vállfákat, meg IKEÁs papucsot :) És az egészért fizettem 10 000 Ft-ot (átszámítva, úgy, hogy nincs kint nálam az Ikeás kártya, amivel még plusz kedvezmény is járt volna). Viszont tök jó érzés volt egy olyan helyen lenni, ami Pesten is van és kicsit "otthon" éreztem magam. :) Meg büszke voltam magamra, mert megebédeltem, ittam kávét is, 6€-ért. Ez is ugye IKEA-kártyával olcsóbb lett volna...na de sebaj. Okosan hagytam otthon, hogy idekint úgyse használom. :)

Aztán hazacipekedtem az asztalommal, és boldogan kicsomagolom, mikor is a legelső rajz azt jelzi, kerítsek egy csavarhúzót (csillagfejűt meg simát is). Remek. Miért nem szólt senki, hogy ez nincs a dobozban?! :D Úgyhogy vártam a csodát. Ami meg is érkezett Az Anyuka képében, aki hozott nekem csillagfejű csavarhúzót . Muy bien. Miután elkezdtem összeszerelni, egy ponton gyanús volt, hogy két lyuk rossz helyen van. Ezek hülyék, elb*szták. Mérges is voltam. Aztán szerelem, szerelem... és az utolsó lecet kellett volna a helyére illeszteni, mikor megvilágosodtam, hogy nem ők rontották el, hanem én. Az egészet. :D Úgyhogy szétszedtem mindent és újra összeraktam. De mostmár kész, működik. :)

Aztán pénteken elmentem meglátogatni Orsit meg Rékát (két volt osztálytársamat) Valenciában. Vonatocskáztam 3 óra 25 percet és igencsak drága a vonat, de az megnyugtat, hogy ez nem a máv! :) Kényelmes, nem fagysz meg rajta a légkonditól, de nem is sülsz meg a melegben. Valahogy képesek középhőmérsékletet kialakítani... Az ülésen mindenkit egy fülhallgató várt, mert a karfába beépített hang-berendezés van. Útközben filmet vetítenek, meg zenét is hallgathatsz, különböző frekvenciákon. Mondjuk ezen a technológián van még mit javítani, a hangminőség cseppet sem tökéletes, a fülhallagtó pedig kb olyan, mintha fazékból hallgatnál valamit, de ennek ellenére mégsem rossz dolog ez. :) Főleg, hogy a vasút végig a tengerparton megy. Elég szép ám :)

Valencia megint csak tök szép hely, de kevés volt az az idő, amit ott töltöttem. Odaérkeztem péntek este fél9-kor és vasárnap már jöttem is vissza a 13:08-as vonattal. Valóban sokkal melegebb van, mint Barcelonában. Szimpatikus kis város, főleg az az ex-folyómeder, amit parkká alakítottak és átszeli az egész várost, meg az odaépített szépséges modern nemtudommicsodát. :) Meg voltunk a katedrálisnál, a Plaza de la Virgenen... De a legjobban az tetszett az egész helyben, hogy nem annyira katalánok, mint a barcelonaiak, ugyanis ott legalább mindent spanyolul (is) kiírnak. Itt nem. Minden katalánul van.

Egyébként annak ellenére, hogy tényleg NAGYON tetszett és szívesen visszamennék még egyszer-kétszer, azért még mindig Barcelona a No.1. :)

Ma pedig büszke voltam magamra ismét, mert reggel részt vettem a mesterképzéses évnyitón, utána kaptunk reggelit (croissant+kávé+narancslé), aztán kiderült, hol lesz ma az órám, meg megismertem pár évfolyamtársam, aztán megszerelték a letiltott netbankomat (igen, erre is csak én vagyok képes :D), aztán beszereztem a beiratkozási papírjaimat, és közölték, hogy a tanulmányi szerződésemet módosítani kell, amit alá kell iratnom előbb az otthoniakkal, majd itt, majd hazaküldeni. :D Szóval bürokrácia. Aztán átutaltam egy rakat pénzt, hogy mehessek hétvégén Salamancába (meg Ávilába meg Segoviába)... utána pedig este elmentem az órámra és olyan jó érzés volt, hogy befogadtak a hallgató-társak :) értettem nagyjából, amiről szó volt, sőt! Még hozzá is tudtam szólni! :) És a többiek megdicsérték a spanyolomat :) Úgyhogy végre egy kis pozitív visszacsatolás. :) És csak hogy emeljem a tanulmányaim színvonalát: az a szakirány, aminek az óráját most végzem Spanyolországban a legjobb. Meg világviszonylatban is elég jó helyen van... Van egy lány New Yorkból, meg egy másik Bostonból... meg két perui, két argentin, egy olasz, meg pár spanyol... Szóval elég vegyes társaság. Na de a lényeg, hogy ezt a programot az idei évtől félévente 8000 euroért lehetne elvégezni. 8000 euro. Te jóég.

Szóval remélem jó lesz ez a félév mostmár. (az otthon egyetemi viszonyokról inkább nem írok, mert csak felhúzom magam. A lényeg, hogy most úgy érzem, jobb lesz, ha csúszok egy félévet-évet....)

Ja!!! És visszaigazolták, megyek Salamancába hétvégén :) És amit elfelejtettem írni, pénteken megérkezett az ösztöndíjam, úgyhogy most aztán gazdag vagyok :D